Töklecsótól a Bodagig címmel roma gasztro-kulturális kiadványt jelentetett meg Szolnok Város Önkormányzata, melynek elkészítését a település Integrációs Munkacsoportja koordinálta. A könyv bemutatóján részt vett Szalay Ferenc, Szolnok Megyei Jogú Város polgármestere is, aki köszönetét fejezte ki a könyv készítésében közreműködő valamennyi cigány/roma nemzetiségű családnak és a szerkesztésben közreműködő szakembereknek. Az országosan egyedülálló kezdeményezéshez a receptek összegyűjtésével és a kutató munkával Csányi Sándort, a Magyar Gulyás Gasztro Turisztikai Egyesület elnökét kérték fel. Ennek apropójából beszélgettünk vele, és sok más érdekességet is megtudtunk.Az abonyi gyökerekkel rendelkező Csányi Sándor útra kelt, és feltérképezte Szolnok és térsége cigány étkezési szokásait. Természetesen Abonyról sem feledkezett meg. A gyűjtés a gasztro-turisztikai rendezvények mellett roma családoknál folyt, akik elmondása szerint bizalommal és odaadó szeretettel segítették a szakmai munkát. A könyvben szereplő ételek szinte kivétel nélkül el is készültek a kutatás során, melyek kivételes ízvilágáról a közreműködők személyesen meg is győződhettek. A 1,5 éves kutatómunka meghozta gyümölcsét, a gaszro élményeket csokorba szedve május elején megjelentették a már említett kiadványt.
- A cigányság gasztronómiájának felderítése nem okozott különösebb gondot. Csak hogy néhány dolgot említsek: A romák nagyon tisztán főznek, ha felforrt a leves, leöntik a levét. A káposztát háromféle húsból és nagyon zsírosan készítik, de a lecsó az Isten – mondta Csányi Sándor, amikor a cigányság főzési szokásairól érdeklődtünk.A kutatómunka során sokszor eszébe jutott a gyermekkora: „Nem éltünk nagy lábon és ezért apám mindig kereste a lehetőségeket a megélhetésre. Minden fillér számított. Volt Abonyban egy cigány család, az apa nagyon becsületesen élt. Dolgozott, gyermekeket nevelt, élt-halt a családjáért. A lényeg az, hogy oda jártunk fodrászhoz. Gyuszi bácsi – mert hogy így hívták a cigány fodrászt – 2 forintért nyírt meg. Nagyon egyszerűen, akkoriban úgy hívták csikósfrizurát kerekített nekem. Elöl kicsit hosszabb, hátul szinte teljesen kopasz. Felesége, Gizi néni terjedelmes asszony volt, becsületes, tiszta, imádott főzni és természetesen enni is. Emlékszem, amikor apámmal mentünk nyiratkozni, már messziről érezni lehet Gizi néni főztjének illatát. Ahogy beléptünk a kissé elhanyagolt udvarra, már rosszul voltunk az éhségtől. Rántott hús, cigánykáposzta volt az aznapi menü. Gizi néni mindig megkínált bennünket. Máig próbálom felidézni Gizi néni cigánykáposztáját. Nagyon jól esett, soha nem merült fel bennünk, hogy cigányok asztalánál eszünk. Gyuri bácsinak három fia volt. A legidősebb a Rajkó zenekarral bejárta a fél világot, a legkisebb fia is zenével kereste a kenyerét, a Tisza Szállóban sok éven keresztül a főnöke voltam. A középső fiú szakmát tanult. – részlet a könyv abonyi vonatkozású részéből. A kiadványból sok érdekességet megtudhatnak Abonyról és abonyi emberekről is.
A könyv 500 példányban jelent meg, kereskedelmi forgalomba nem került. Elsősorban a Szolnokon élő roma családok körében terjesztik, de tartalma bárki számára elérhető a város honlapján: http://info.szolnok.hu/files/Toklecsotol_a_bodagig.pdf
A Hungarikum Szövetség tagjai közé került
Május közepén a könyv megjelenésén túl újabb öröm érte Csányi Sándort, amikor a Hungarikum Szövetség ünnepélyes keretek között átadta a Magyar Gulyás Gasztro-Turisztikai Egyesület részére a tagsági díszoklevelét. Az elmúlt hetekben olyan ikonikus tagok is bekerültek a szövetségbe, mint az Omega együttes zenei öröksége és a 100 tagú Cigányzenekar. Szívből gratulálunk!
- Alföldi emberként élek, és büszke vagyok abonyi gyökereimre, hiszen itt nőttem fel, itt jártam iskolába. Azt gondolom, - és ezt a Hungarikum Szövetség ünnepségén is hangsúlyoztam -, hogy az Alföld szépsége páratlan, hihetetlen sok értékkel rendelkezik, csak le kell hajolni értük – mondta Csányi Sándor a Hungarikum Szövetségi tagsághoz kapcsolódó kérdésünkre.
Beszámolt: Darányi Erika
Fotó: info.szolnok.hu
0
